2009. november 5., csütörtök

Már megint a blogról



Talán néhány olvasónak föltűnt, hogy ez elmúlt napokban írtam a blogra. Mármint nem olyan kéthavonta egyszer stílusban, hanem egy héten belül sokszor. Nos, valóban, az elmúlt hetem igencsak sűrű volt, és olyan dolgok történtek, amiket nem volt kedvem egy hónapos késéssel megírni. De ennek a sok írogatásnak a kapcsán el is gondolkoztam. Már megint nem tetszik nekem valami. Tudom, nyilván senkit nem érdekel, hogy nekem milyen háttérgondolataim vannak, miközben blogot csinálok, de csakazértis leírom a háttérgondolataimat. Már megint nem tetszik nekem valami. Valahogy nem jól írok. Szeretnék valami igazán jót, valami ütőset, és ahány bejegyzést csak visszaolvasok, mindig azt érzem, hogy az egész olyan lapos, tárgyilagos, semmilyen. Természetesen miközben Helen Doron gyerekangol megy végtelenített lejátszásban háttérzeneként, és Csabi mindenféle olyasmit csinál, amit a felnőttek nem szeretnek, ha egy gyerek csinál, nem is lehet igazán jó blogbejegyzéseket írni. Mármint nem lehet fölszabadultan, lelkesen, jó stílusban írni. Most Csabi épp alszik egy ideje, de a végtelenített Helen Doront még nem kapcsoltam le, szóval a gondolataim csak egy kicsit szabadabbak.
Lehet, hogy Zsolti csinálta jól, amikor a svájci nyaralásról írt. Ő azt szépen jegyzettömbbe írta meg, többszöri nekifutással, először vázlatot készítve és azt felépítve. Több napjába telt, és csak a végeredményt olvashattam (na meg persze helyesírásellenőriztem neki), és segítettem az egészet fölrakni ide. Én meg mit csinálok? Leülök (mármint nem, már órák óta itt ülök, inkább úgy fogalmazok, nekilátok blogozni), fél-egy óra alatt megírom a bejegyzést, amit persze visszaolvasok nyelvhelyességi meg mitírjakmégbele szempontok alapján, és rögtön föl is viszem. Ha esetleg valami még eszembe jut, akkor utólag módosítgatok. De semmi előre átgondoltság, semmi komoly odafigyelés. És nekem ez így nem tetszik. Nem is annyira a témákkal van baj - bár néhány már oly sokszor említett témát még mindig nem írtam meg, és az igazi gondolataimat meg úgysem fogom sosem itt megírni -, hanem valahogy az egésznek az összeszedésével, stílusával, jellegével. Szóval lehet, hogy csúnyán hangzik, de nem igazán szeretem ezt a blogot. Igazából szerintem jól meg kéne szüntetni!

2 megjegyzés:

  1. Nem nagyon tud az ember kibújni a saját bőréből/stílusából blogírás közben sem. Az átgondolás néha kicsit segít, de nem biztos, hogy erre érdemes bejegyzésenként plusz ezer órát szánni.

    Szerintem pl. nekem is valamilyen szempontból minden bejegyzésem ugyanolyan. Nem tudom magamat megerőszakolni, és nem is kell.

    Ha Zsolti írta volna meg az összes többi témáról szóló bejegyzést, nehogy azt hidd, hogy akkor mindhez minden olvasótok bekommentelte volna, hogy "hű de jó volt még még még". Csak a változatosság gyönyörködtet.

    Majd megnézem holnap, hogy ezt az utsó mondatot kiszerkesztetted-e már.

    VálaszTörlés
  2. Nem szerkesztem ki az utolsó mondatot. Mindamellett meg valszeg egyelőre nem is szüntetem be a blogot. Ahhoz túl gyáva vagyok. :P

    VálaszTörlés