Bikicsunáj

Bikicsunáj? Megvan? Oké. Most ugyanerről mesélek, háromszor.

1. Szemcsombatály

Volt egyszer, hogy Csabi már szeretett zenét hallgatni és néha már el is ismételgette a dalokat. Szóval egyszer halljuk, hogy azt énekelgeti, hogy: "szemcsombatály, szemcsombatály". Kicsit értetlenül álltunk a jelenség előtt. Mert bár szokott halandzsázni, de valahogy azt fel lehet ismerni, hogyha valami Csabi-halandzsanyelven van. De ez nem az volt. Ezt el tudta ismételni és meg volt róla győződve. hogy "ez egy szó". Nem akartuk nagyon elkeseríteni, szóval ráhagytuk.

Aztán egyszercsak pont a szobájában voltunk és a Kaláka szólt és ezt hallottuk:

Szemcsombatály, szemcsombatály,
Violakedvünk, szöcskelábunk,
röpülacinege, dalolaszáj!

Persze Csabika is vidáman énekli, hogy "szemcsombatály, szemcsombatály".

Megdermedünk. A következő pillanatban csengetnek, majd jön valami vízóraleolvasó és közli, hogy "a melegvízórát le kell most szemcsombatály, mert kéthavonta mindig...", kicsit szédülni kezdek, a csávó bejön leolvas, elmegy, de azonnal cseng a telefon és anyósom hív, hogy elmondja, hogy ha nem probléma felugrik hétfő este, mert szemcsombatály után mindig ilyen karikás minden, és amúgy is szeretne már találkozni Csabikával és közben hallom a tévében a híreket, hogy az amerikai elnökválasztás szemcsombatály, mert Barack Obama is fontosnak tartja, hogy... ekkor kivágódik a ruhásszerkény ajtaja és kihajol egy kamarakórus és azt éneklik, hogy "szemcsombatály, szemcsombatály", mindenféle emberek kezdenek el bejönni a lakásba és táncolnak és énekelnek, az ablaküvegek betörnek mert hirtelen elementáris erővel zengeni kezd az egész ház, "szemcsombatály, szemcsombatály" - üvöltik Tankacsapdahangon a falak, és mikor már érzem hogy nem bírom tovább, felrobban a világ és ott állok a semmi közepén és mély baritonhangon az univerzum azt búgja felém, hogy: - szemcsombatály, heló.

Gondoltam frankón berakok egy linket, mert egyébként a dal a Kalákától a Kék a hajnal című Weöres Sándor vers megzenésítése, de jutyúb keresője csak a "Niki Belucci feat. Mesi - Kék Hajnal"-t találta és az nem pont az.

Ja Csabi tűrőképessége remek, egészen elviseli a mi durvább zenéinket is lásd pl Fijiggassz esetleg Tomvéc, vagy utóbbi időben direkt akarta a Májkolfil-zenét (aztán felraktam a magasra, mert szétszedi, megeszi,...). De azért amit tényleg szeret, az a Kaláka Bőrönd Ödön, és szintén a Kalákától az Ukulele című (ezt csak úgy emlegeti, hogy amit a koncerten vettünk, mert tényleg), illetve a Kafkaz gyereklemez is bejön neki, de pl a Halász Juditról leszokott az utóbbi időben.

2. Iszámászáá

Karácsony táján egyszer az történt, hogy éppen játszottunk amikor azt mondja, hogy énekeljem a kiszmöszt, jól van, mondom és énekelek: I wish you a merry Christmas, I wish you a merry, erre a dobhártyámba mondja, hogy NEM EZT!!! hanem a másik kiszmöszt! Várok. Nem akarok nagyon vitatkozni vele, de ez az egyetlen kiszmösz, amit énekelni szoktunk (de igazán ezt se nagyon).

Meg különben ismerem a szitut. Pl amikor jöttünk haza Timi Attila bátyjáéktól, akkor is mondogatta, hogy "legközelebb menjünk egy olyan Attiláékhoz, ahol van csoki" meg, hogy "majd máskor is menjünk Attiláékhoz, de egy másik Attiláékhoz", szóval, hogy "másik". Nem tudom mit akar ezzel, ezerszer mondtuk neki, hogy nincsenek másik Attiláék, ez van és kész (eszi, nem eszi, nincs más).

Szóval nem akadok fenn azon, hogy másik kiszmöszt akar. Neki futok megint: I wish you a... NEEEEEM!

Hm. Talán nem ismerte fel a dallamot, mert hogyismondjam... szóval hagy kívánnivalót maga után a zenei hallásom. A múltkor fürdetés közben énekeltem Csabinak, hogy Háp-háp-háp jönnek a kacsák... (nem egy bonyolult dallam) majd valami miatt abbahagytam és azt hallom, hogy Csabi elismétli, de helyes dallammal, akkor jövök rá, hogy én valami hülyeséget énekeltem, Timi röhög, én meg elsüllyedek. Csabi kijavított. Na mindegy.

Meg emlékszem, általános iskolában én voltam Pistabácsi egyik segédje, mert ő szervezte a hangosítást minden iskolai ünnepélyen, és én meg egy másik srác cipeltük a hangfalakat, tekertük fel a dorótokat, ilyesmi. Szóval egyszer Pistabácsi (egyébként énektanár volt és arra emlékszem még, hogy Fecskét szívott, ami elég perverzül hangzik, de higgyétek el: akkoriban az még csak egy cigi volt) azzal foglalatoskodik, hogy átvesz egyik szalagról a másikra valami zenéket. Azt mondja indulók. És mikor már ötödszörre próbálja ugyanazt átvenni megkérdezem, hogy miért nem sikerül átvenni? Miért kezdi mindig újra? Erre Pistabácsi közli, hogy ez 5 különböző induló volt. Szerintem csak át akar verni, úgyhogy nagyon figyelek és a hatodiknál tényleg mintha valami kicsit más lenne, de azért ne hülyítsük egymást: alapvetően ez mind ugyanaz.

Egyébként ez ma is gyakran előfordul, hogy mondjuk nézünk valami filmet és én hallok valami zenefoszlányt és közlöm Timivel, te, ez egy az egybe egy szám a Órákról, nem, mondja ő, de igen, figyeld csak, nemnem, deigen, hallgasdcsakmeg. Ekkor végig kell hallgatni az összes számot arról a cédéről és közben keresem, amit keresek. De persze közbe már rég elfelejtettem azt, hogy mire kell minek hasonlítania (a zenei memóriám is nulla), de mindegy és csakazértis bizonygatom. Végül Timi közli, hogy nem, mert ami a filmben volt az az, hogy dó-lá-mi-dó-dó-szi és amire én gondolok az a dó-lá-ré-ré-ré-szó és az különbenis az a Gattacán van. Ezekre az érvekre én nem tudok mit mondani, úgyhogy elcsendesedem, de legbelül tudom, hogy csak összevissza hablatyolt és tuti nekem van igazam.

Szóval ott tartottam, hogy nekifutok még egyszer és olyan tisztán, ahogyan csak tudom elkezdem, hogy I wish you a.... NEEEEM. Jó, odahívom Timit, énekeljen ő, de az is NEM, szóval tényleg nem ezt akarja. És egyszer mikor magában játszadozik, akkor halljuk, hogy azt énekeli, hogy ó kiszmösztí, ó kiszmösztí... Remek. Szóval ez az O Christmas Tree.

Akkor jó, el is kezdjük énekelni:
O Christmas tree, O Christmas tree, How lovely are your branches!
O Christmas Tree, O Christmas tree, How lovely are your branches

Ezen a ponton rájövünk, hogy mi nem tudjuk tovább, de Csabi azért folytatja: Iszámászáá... és innen már nem érteni, vagy talán csak halandzsa. De az iszámászáá az tiszta és világos. Csak mi nem értjük. Persze nyilván az oviban tanulta. Mi viszont mindig elfelejtjük elkérni az óvónénitől a pontos szöveget (a neten találunk néhány szövegváltozatot, de egyik sem igazán iszámászáá). Úgyhogy Csabikával csak az első két sort énekeljük együtt, meg azt, hogy iszámászáá (mert biztos azt kell, akármi is az), aztán csak lálázunk.

Azért végül kiderült: "In summer sun and winter snow, a coat of green you always show." Szóval iszámászá.

3. Porcsilány

Egyszer az Ukulelét hallgatjuk, és Csabi kéri, hogy most az a szám jöjjön, amelyiken az van, hogy porcsilány. A fenti tapasztalatokból tudom, hogy komolyan kell venni. Úgyogy kb 5-ször végighallgatjuk a cédét, de nem jövök rá. Aztán egyszer meghallom véletlenül:

Mondok mondok éneket,
falra mondok képeket,
arany ágyra szűzleányt,
döglött lóra holt zsiványt.

És itt a "holt zsiványt" volt az (huncut ez Weöres Sándor, micsoda szövegek). Visszatekerem a versszakot és most már tisztán hallom. Ez volt az. Szépen tagoltan el is mondom Csabinak: "arany ágyra szűzleányt, döglött lóra holt zsiványt. Holt. Zsiványt. Oké?" Közben kapcsolok, hogy most biztos meg fogja kérdezni, hogy mi az? Mi az, hogy zsivány? Mi az, hogy holt? Mi az hogy halott? Húha. Eljön a komoly kérdések ideje. Ugye most már durván a miért-korszakban van. Gyorsan átpörgetem az agyamon. Igen, halál, elmúlás, tudod, mikor elszáradnak a virágok, mert nem locsoljuk, őket, meg ugye ősszel lehullanak a levelek, mert hogy mi álmok jőnek a halálban, ha majd leráztuk mind e földi bajt,...
- Apu?
- Igen, Csabi? (halál, elmúlás, gümőkór,...)
- Apu, mi a az a..?
- Igen? (dögvész, pestis, pusztulás,...)
- Mi az a szűzleány?
Aztán mégsem a halálról meséltem.

Gondoltam frankón berakok egy Niki Belucci linket, de az nem pont az.

De azért legyen nektek zene ez - csak tutimaxihangerőn szabad hallgatni.

Hali