Fejlődésneurológia - The End

Múlt csütörtökön elmentünk a fejlődésneurológiára, záróvizsgálatra. Most, hogy Csabi szépen jár, még egyszer utoljára meg akarták nézni a kisembert.
Először a pszichológussal találkoztunk. A hölgy majdnem hanyattvágódott Csabitól. Azt mondta, Csabi beszédkészsége körülbelül a két és fél éves fiúkénak felel meg. Csabi most lesz két éves. És majdnem három hónappal hamarabb született. Szóval az a "majd behozza" szöveg, amit oly sokan előszeretettel használnak koraszülöttek kapcsán (és amitől én oly nagyon hülyét tudok kapni), Csabinál inkább "leelőzte" lett. Sosem tudtam, hogy a gyerekemet csak elfogultságból tartom-e annyira okosnak, de most már végre papírunk van róla!!! (Hozzáteszem, a fejlődésneurológián a pszichológus néni tipikusan nem Csabi fejlettségű gyerekekkel találkozik, szóval a véleménye nem teljesen objektív ilyen szempontból, de biztos neki is jól esett egy egészséges gyereket látni.)
Utána a neurológus doktornéni épp csak egy pillantást vetett Csabira, rögtön meg volt elégedve vele. Szép, harmonikus mozgása van. (Mármint nem a doktornéninek, hanem Csabinak.)
Amikor a végén sorba mondtuk a "viszontlátásra" szöveget az embereknek, közben végig az járt a fejemben, hogy ide sem jövünk többet. De milyen jó így eljönni valahonnan!