Egy nyári délután, dallam a rádióból, biztos misterzwei. Miezmiez, borzaszó...
Talán egy presszer énekel, meg egykét ismerős hang, meg egykét ismeretlen. Egyébként ezek a bizonyos hangok talán nem is annyira állnak össze valamiféle koherens egésszé (azaz nem egybegyúrt, egymásbasimulva összeölelkező részek összetartozás iránti vágy hevítette kavalkádja). De a dal maga, vagy inkább csak a dallam vagy annak foszlányai... az jó, az üt, sőt gyilkol. Az most nem csak valami zene, hanem valami ami éppen hiányzik. Valami amire éppen szüksége van a léleknek, ami egy lukat töm be, egy űrt ami már évek óta vár, hogy betömjék. És igen: most tömés van, tömés.
Mi ez a dal? Talán mikor már vagy negyedszer hallja, akkor rákeres az információs szupersztráda útveszőjének erdejében (web): Mókus és a 40+ - Dunántúli sláger, remmek.
Egy gyenge pillanatában a tecsőn (jutyúb, jutúb?) szörfözve (browsing) ráklikkel (kattint, kattog, csettent) egy hiperhivatkozásra (linkre bazmeg, linkre) mely tovaröpíti, mely elindítja az úton melyen nincs megállás és innen már csak lefelé... egy zuhanás az egész mely magába szippant, és el. Az eredet kutatása. Megkaparintja a kérdés, hogy honnan jöttünk és kik vagyunk és miafenének.
Látja, hogy ez igazából: Amorf ördögök-Dunántúli sláger
És innen már nem hátrálhat meg: ha kieresztette Pandóra szelencéjéből a palack szellemét, a falrafestett ördögöt, akkor nem teheti meg, hogy nem néz a színfalak mögé (a dolgok mélyére, a pohár fenekére): Csókolom - Dunántúli sláger
És akkor jön a megvilágosodás, mely elsöpör minden eddigit. Látja a fényt. És látja, hogy amit eddig fénynek hitt az csak útjelző volt a fény felé. A megfoghatatlan, leírhatatlan felé. Megérkezett, nincs tovább: Tom Waits Yesterday Is Here
Nem az idevezető utat tagadja meg ezzel, csak helyére kerül minden. Értelmet nyer az, ami eddig csak sötétség volt. A puzzle utolsó darabkája megérkezik hosszú vándorlásának régen várt finisébe. Ez az Eredet. A kiindulás. Az Alfa. Innen nincs mit, minek és miért. Kész.
Csókolom, megyek aludni, mert már itt a holnap.
:) az ilyen balesetek elkerülése végett holnap elhozom neked a Tom Waits gyűjteményemet.
VálaszTörlésfélelmetesen jó ez a dal, onnan látszik, hogy az összes feldolgozása is az.
Holnap nemigen találkozunk, de egyszer tényleg lemásolnám azt a bizonyos gyűjteményt.
VálaszTörlés